karoling művészet: A népvándorlás korának germán népei közül a Gallia Ny-i részét megszálló frankok voltak az elsők, akik a kereszténység fölvétele után letelepültek. A 6-8. sz. →meroving korban megkezdődött a ter-en a kis tp-ok építése. A 8. sz: megerősödött közp. hatalom élén Nagy Károly (ur. 800-814) →Aachen közp-tal megalapította a Ny-római birod. helyén az első birod-at, amely hódításai révén D és K felé Eu. nagy részére kiterjedt. Mint a róm. cs. utóda és az antik műveltség visszaállítója újra lehetővé tette az építészet és az ábrázoló műv-ek évsz-ok óta megtorpant fejlődését. Károly a Rajna és a Maas torkolatvidékét magában foglaló közp. ter-en, Aachenben palotakpnát, Angilbert apát a Centulában ktortp-ot építtetett, amelyek a centrális ill. a hosszhajós elrendezésű tp-típus mintái lettek. A 9. sz: egymás után épültek a ppi és a ktortp-ok. Ez utóbbiakról jó fogalmat ad a St. Gallenben őrzött, 820 k. készült ktorterv. Fölelevenítette az alakos falfest-et (Müstair, Svájc, Szt János-tp.; Ingelheim, No., elpusztult palota). Az aacheni Schola palatina ösztönzése következtében nagy lendülettel megindult a kódexek másolása, a miniatúraműv. kifejlesztése (Reims, Tours, Trier stb.). A szobrászat a kisplasztikában (Nagy Károly lovasszobra a Louvre-ban) és az elefántcsont faragásban indul útjára. Bár a karoling birod. 843: a verduni szerződést követően részeire bomlott, előkészítette a 10. sz. Ottó-kori műv-et, amelyből a romanika kifejlődött. E.G.

Marosi Ernő: A román kor művészete. Bp., 1979.